HTML

Dupla index

Többnyire index híreket kívánok kommentálni.

Friss topikok

Linkblog

A háború jó oldala?

2010.08.24. 17:02 sanche

 

 
Megdöbbenve olvastam az alábbi cikket a címlapon, melynek az volt a címe, hogy Magyarország a jó oldalon harcol, és mellesleg így is fejeződik be.
 
A háború nem volt jó régen sem és minden bizonnyal elkerülhetőek lettek volna mindig is, ha az észérvek irányítják az emberiséget. Háborúban, ahol ember, embert öl, sosem lehet jó oldal.
A második világháborúban tényleg mi voltunk a rosszak? Egy angol ember lehet, hogy ezt mondaná, de mi tudjuk, hogy az őseink azért nem voltak rosszak és gonoszak, sőt, merem állítani, hogy nem rosszabbak, mint a franciák, vagy az amerikaiak. Nem volt ott se jó oldal, se jó cél. Ostoba háborúk voltak, egy megőrült világban, sokak aljas érdeke szerint. 
 
Sokan mondják, hogy nem kell a hippi szöveg, a háború tényleg rossz, de az emberi természet alapja és punktum. Igen, nos lehet ezt mondani, de hány alapja van az emberi természetnek? Azok az országok, melyek régóta békében élnek egymás mellett, gőzerővel fejlődve, tán ott nem emberek élnek? Pl Svédország és Norvégia? Hogy a fenébe nem rohanják le egymást? Miért fejlődnek, ha nem költenek olyan nagy pénzeket a háborúkra?
Az, hogy a harci fejlesztésnek köszönhető a nagy fejlődés, egy nagy és buta képmutatás a gyerekeknek és az amerikai felnőtteknek. Valóban sok olyan dolog van, amiket katonai kutatások során fejlesztettek ki és azokat ma használjuk, de ez csak azért lehetséges, mert óriási összegeket fejlesztettek a haditechnika fejlesztésébe. Ugyanazokat a dolgokat, ugyanazok felfedezték volna hovatovább hidrogénbomba nélkül is. Így onnan érdemes megközelíteni a dolgot, hogy a háborús fejlesztések sok mindentől fosztották meg az embereket, mert értékes tudósok, értékes technológiával a hadiiparban voltak kénytelenek kutatni. Ki tudja milyen találmányoktól lettünk -ideiglenesen- megfosztva.
A háborúnak semmi előnye nincs a békés fejlődéssel szemben, s háború és béke közt csupán az észérvek ereje illetve annak teljes hiánya a különbség.
 
Amerika egyébként nem tanult az oroszok hibájából. Az oroszok is beleöltek sok-sok pénzt afgán háborúkba és nem nyertek semmit. Afganisztánban nem lehet nyerni. Irakban lehet győzni, ott van olaj, de Afganisztánban még az sincs. Az oroszok kissé szégyen szemre visszavonultak, s tessék, most USA és csatlósai rohamoznak, teljesen feleslegesen.
 
Továbbá ne feledjük, most az az ország játssza a világ csendőrét, melynek határain belül tán még a 70-es években is külön WC volt a fehéreknek és feketéknek.
Ha visszamehetnénk az időben, jogos lenne-e lerohanni amerikát az akkori primitívségéért? Jogos lenne-e bombázni és meggyilkolni ezért a rasszizmusért az embereket? Ha ezt megtenné valaki, akkor tényleg ők lennének a jók? Azért mert elvileg a jó ügyért harcolunk?
De hozhatnánk bármilyen hasonló időutazós példát, és nem véletlenül, ugyanis Afganisztán összességében több száz évvel le van maradva a nyugati(illetve a keleti) világtól.
Nem szabad mentegetni az erőszakos tálibokat, nem szabad mentegetni magát az erőszakot és a JELENLEGI kultúránk szerinti embertelenséget, de gyilkolni az igazunkért, ugyanolyan értelmetlen, mint maga a tálib embertelenség.
A fejletlen civilizációk az emberiség történetében sajnos általában erőszakosak voltak, fajgyűlölők és sokszor kegyetlenek. Sok évszázad  kellett ahhoz is, hogy a barbár, bálványimádó, vérengző tengeri rablókból most jóléti agrárország lett Dánia helyén. 
Afganisztánnak és a világnak kétféle módon lehetett volna jót tenni. Az egyik, ha az ÖSSZES pénzt, amit eddig háborúra költött az USA, szépen nekik adta volna. Minden afgán gyermek fizetett külföldi egyetemen tanulhatott volna, az összes hegytetőt arannyal lehetne kikövezve. Lássuk be, a pénznek nem csak háború kirobbantó ereje van, hanem békítő is. Nézzük csak Dubajt például. 150-200 éve még szigorú muszlim törvények voltak ott, a térség kalózpartjáról volt híres és bizony naponta köveztek meg embereket.
Mi van most? Szigorú törvények, de turistabarát civilizáció és luxus mindenfelé.
 
De ne essünk a ló túloldalára. Én nem mondom, hogy ezt kellett volna tenni, hogy minden fejletlen népséget pénzzel kéne kitömni. Csak simán békén kéne hagyni őket. Amíg háború van, jó oldal nincs, csak a filmekben esetleg.
És ha már filmek. Akciófilm színészből kétféle létezik. Az egyik a Stallone típus. Az a fajta, aki a való életben soha nem érezhette milyen az a háború, milyen ismeretlen embereket ölni és milyen barátokat veszíteni el miatta, ráadásul a fajtája azt is kiügyeskedi, hogy neki ne kelljen harcolnia igaziból. Ugyanakkor a filmekben erőszeretettel mutatja be, hogy a háború milyen tökös dolog és, hogy ölni nem gond, mert az ellenség mindig csupa rossz ember. A filmvásznon kívül pedig úgy csinál, mintha tényleg harcolt volna és ennek tükrében helyesli a nagy háborúkat.
A másikfajta akciószínész a Jet Li-féle, de mondhatnánk Jackie Chant és akár Bud Spencert is. Ők tényleg tudnak harcolni és mégis többször kifejtették, hogy az erőszakot megvetik, a háború és az önbíráskodás pedig sosem vezethet jó dologra.
Szeretném hinni, hogy nekik van igazuk és nem egy Stallonénak, aki szerint egy háború a jóról és a rosszról szól.
 
És még egy utószó utáni utószó. Mikor olvastam azt a részt, hogy a tálib forradalom nem olyan romantikus, mint ahogy azt sejthetnénk, egyből Móricz Zsigmondra gondoltam. Móricz Zsigmond ugyan még nem tudtahtott "hősi 56-os forradalomról", de hősi 1948-asról már igen. Meg volt győződve az első világháború előtt, hogy jó dolog az a háború és szükséges is. Tudta, hogy halállal jár, de a mesékben a halál sem szörnyű. Az írásai is efféléket üzentek. Aztán a harcokba lelkesen, önként ment hadi tudósítónak, ahol megtört benne valami. Felfogta, megértette, hogy a háború kegyetlen és a józan ész elleni bűn. Eztán háborúellenes írásokat kezdett írni. Móricz, bár nagy közönség előtt, azt hiszem nem köveztette meg magát, de az biztos, hogy meglátta az igazságot: a háború, a véres forradalom, sosem romantikus és sosem jó. Van aki ezt belátja háború nélkül, van akinek pedig bele kell csöppennie. Sokan fizették meg az árát annak, hogy a háborút szükséges és jó dolognak tartották, de azoknak ki fog fizetni, akik háborúban haltak meg, úgy, hogy nem akartak harcolni? 

 

Szólj hozzá!

Címkék: usa háború forradalom afganisztán magyaroszág

A bejegyzés trackback címe:

https://elakadasjelzo.blog.hu/api/trackback/id/tr982244243

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása